Figyelem! Ünnepi nyitvatartás!


Csütörtök:- zárva -
Péntek:8:00 - 16:00
Szombat:8:00 - 12:00
Vasárnap:- zárva -

Hőszigetelés, gipszkarton, festék, vakolat, burkolástechnika... Minden, ami a házhoz kell!

Hasznos tudnivalók

SZÁRAZÉPÍTÉSZET


HŐSZIGETELÉS


VÍZSZIGETELÉS


BURKOLÁS, FUGÁZÁS


FAVÉDELEM

  • Kártevők
  • Kültér
  • Fakonzerválás
  • Tűzvédelem

FALFESTÉS


RAGASZTÁS, TÖMÍTÉS


PENÉSZ, SALÉTROM


 

Szárazépítészet

 

 

Válaszfal

 

A gipszkarton válaszfalak alkalmazása a hagyományos válaszfal szerkezethez képest jelentős költségcsökkenést eredményezhet. A fal üreges szerkezete a legjobban alkalmas minden épületgépészeti és elektromos vezeték gazdaságos elhelyezésére, szerelvények vagy hő-, illetve hangszigetelés beépítésére.

Az azonnal sima, száraz falfelület tetszőlegesen festhető, tapétázható és csempézhető. A hang- és a hőszigetelés terén is megállják helyüket a gipszkarton falak, bármely összehasonlításban. Mindemellett a falsúly 25-50 kg/m².

A leggyakrabban alkalmazott építési mód az oszlopvázas építés fém tartószerkezetre. Az épületfizikai követelmény és a falmagasság függvényében általában 2 x 1 vagy 2 x 2 réteg gipszkarton burkolatot készítünk.

A falszerkezetek statikai és épületfizikai adottságai a vázszerkezet, a gipszkarton lapok és a fal üregében helyezett szigetelő paplan együttes hatásából adódnak. Így olyan szerkezeteket hozhatunk létre, amelyek nagymértékben alkalmazkodnak az épület adottságaihoz. Ha az épület felhasználási célja megváltozik, a válaszfalak kismértékű munkaráfordítással gyorsan elbonthatók.

A szerelőfalak segítségével megépített válaszfalak jelentős előnnyel bírnak a hagyományos közfalakkal szemben. Szokásos építési mód a fém profilokból épített, esetenként falécezéssel kiegészített állványzat készítése.

 

Válaszfalak – mindkét oldalon 1 réteg gipszkarton

Anyag

Egység

Anyagszükséglet

Gipszkarton lap

2,0

Vízszintes UW profil

m

0,8

Függőleges CW profil

m

2,0

Akusztikus szalag - öntapadós

m

1,3

3,5 × 25 mm-es gyorsépítő csavar

db

26

Beütődübel

db

1,8

Hézagoló anyag

kg

0,6

Felületsimító glett

kg

0,2

Bandázsszalag

m

3,2

Ásványgyapot szigetelőanyag

1,0

 

 

Álmennyezet

 

Az álmennyezeteket fa vagy fém tartószerkezettel azért építjük, hogy a helyiség belmagasságát lecsökkentsük, vagy hogy a teherhordó födém alatt futó vezetékeket eltakarjuk.

Ezen felül az álmennyezetek szigetelő paplan kombinációval még további kedvező hatásokat biztosíthatnak:

  • Fűtési költség megtakarítás javított hőszigetelési érték által.
  • A meglévő nyers födém léghang szigetelésének javítása mintegy 8 dB-el.
  • Hangteher-szint csökkentés és utólagos szabályozás perforált és sliccelt lapok beépítésével.
  • A tűzgátlási értékek esetleges javítása.

A szakvállalatnál hagyományosan beszerezhető világítási, szellőzési és klímaberendezések tartozékait egyszerűen össze lehet építeni az álmennyezettel.
A mennyezetburkolatok közvetlenül a teherhordó födémre szerelt fa tartószerkezettel azért előnyösek, mert sima és sík, jól festhető és tapétázható felületet biztosítanak. Elsősorban sérült födémek felújításakor kerülnek alkalmazásra.

Az álmennyezetek egytől-egyig megvalósíthatóak panel-lakásokban is. A ~260cm-es belmagasságból csupán igény szerint 10-15 cm-t foglal el, ezért a meglévő bútorzatok cseréje sem szükséges. Különböző kivitelezési megoldásokkal akár nagyobb térérzetet is elérhetünk vele. A mennyezetben helyet foglaló halogén izzók illetve egyéb világító eszközök (pl. fényfüzér) fogyasztása sem igazán számottevő.

 


Statikai információk


Lámpákat és más hasonló tárgyakat, mint pl. függönykarnisokat univerzális dűbellel, üregdűbellel vagy billenőhoroggal rögzítjük a gipszkarton álmennyezethez.
A pontszerű terhek közvetlen az építőlemezhez erősítve < 30 N lehetnek, amennyiben az építőlemez vastagsága legalább 12,5 mm és a rögzítési pontok között 40 cm távolság van. A megoszló terheket > 30 N/m2 < 200 N/m2 közvetlen a vázszerkezethez erősítjük, amennyiben a pontszerű rögzítések legfeljebb 100 N-nal terheltek. A 200 N/m2-nél nagyobb terheket közvetlen a teherhordó födémhez rögzítjük.

 

 

Gipszkarton kazettás álmennyezet


Födém vagy más vízszintes teherhordó szerkezetre függesztett T sínből álló bordázatba ültetett gipszkarton kazetták alkotta álmennyezet. A gipszkarton kazetták lyuggatott vagy sima kivitelűek, melyeket a kazettákra rögzített hátoldali fémlemezzel rögzítünk, helyezünk el.

 

Álmennyezet

Anyag

Egység

Direktfüggesztővel szerelt

Kettős szerkezet / 1 réteg

Kettős szerkezet / 2 réteg

Gipszkarton lap

1,0

1,0

2,0

CD 60 profil

m

2,5

3,8

4,0

UD 30 profil

m

0,9*

0,9*

0,9*

CD hossztoldó

db

0,5

0,6

0,7

CD Keresztösszekötő

db

-----

3,0

3,0

Akusztikus szalag - öntapadós

m

0,9*

0,9*

0,9*

3,5 x 25 mm gyorsépítő csavar

db

20,0

17,0

9,0

Direktfüggesztő/rugós függesztő rendszer

db

2,0

1,1

1,6

Beütődübelek ( UD profilok rögzítéséhez )

db

1,8

1,8

1,8

Hézagoló anyag (Norgips Standard)

kg

0,3

0,3

0,5

Felületsimító glett (szükség esetén)

kg

0,1

0,1

0,1

Bandázsszalag

m

1,6

1,6

1,6

Ásványgyapot szigetelés (szükség esetén)

1,0

1,0

1,0

 

* A szükséges mennyiség megegyezik az álmennyezet kerületének hosszával.

 

 

Szárazvakolat

 

Új és felújításra szoruló falak vakolást helyettesítő technológiája. A gipszkarton lapok alkalmazásával meglévő falszerkezetek gazdaságosan burkolhatóak. Megfelelő szigetelő anyaggal párosítva hatékonyan növelhető a fal hő és hangszigetelési értéke.

 

Falburkolatokat a következő módszerekkel építhetünk:

  • szárazvakolat építő eljárással, amelynél a gipszkarton lapot ragasztógipsszel ragasztjuk fel a tömör felületre,
  • és tartószerkezetre szerelt falburkolatként, többnyire akkor, ha a falszerkezet felülete nem alkalmas teherviselésre.

A szárazvakolati eljárásnál ügyelni kell arra, hogy az aljzat felülete szilárd, zsugorodásmentes legyen, valami védve legyen a felszívódó nedvességtől, a fagytól és a csapóesőtől.

A habarcsmaradékokat úgymint a nyers betonfelületre tapadt viasz vagy zsaluolaj szennyeződéseket el kell távolítani. A friss, még nedves betonnak előbb ki kell száradnia.

 

Szárazvakolat

Anyag

Egység

Anyagszükséglet

Gipszkarton lap

1,0

Ragasztógipsz ( Norgips Bonding Fix )

kg

4,0

Hézagoló anyag ( Norgips Standard )

kg

0,3

Felületsimító glett

kg

0,1

Bandázsszalag

m

1,5

Alapozó

ml

100-300

 

 

Tetőtér

 

A használaton kívüli tetőtér messze a leggazdaságosabb lehetőséget kínalja arra, hogy új lakóterületet hozzunk létre. A tetőtér beépítés mellett szól a beépített terület jobb kihasználása és a viszonylag gyors lehetőség arra, hogy a pótlólag szükséges lakóhelyiséget létrehozzunk.

A tetőtér beépítéshez alapvetően építési engedély szükséges, mivel a tetőtér beépítéssel általában megváltozik az épület használatának jellege. Az építkezés megkezdése előtt minden esetben érdemes kikérni a hatóság véleményét, hogy a tervezett átalakítás engedélykötelese-e. Az általunk beépített rendszerek a gipszkarton lapok és a megfelelő hő- és hangszigetelő anyagok kombinációjaként megfelelnek minden követelmények, melyeket a gazdaságos és magas komfortfokozatú tetőtérrel szemben támasztunk. A bevált szárazépítési technológiával nem viszünk be nedvességet a meglévő épületszerkezetekbe. Az elkészült helyiségek közvetlenül a munkák befejezése után beköltözhetőek.

Tetőterek építésekor a gipszkarton-lapokat elsősorban hang- és hőszigetelő anyagokkal együtt használjuk. A már felsorolt előnyök mellett meg kell említenünk a statikai szempontból szükséges könnyűszerkezetes építési módra való alkalmasságát is. A szigetelőanyag vastagsága a kívánt szigetelési értéktől és az építési hatóság előírásaitól függ. A szigetelőanyagot úgy kell elhelyezni, hogy a tetőgerendák közötti fugák tökéletesen tömítve legyenek.

 

gipszkarton fa vazA változat: faburkolattal


Az első szigetelőréteg felrakása után a gerendákra keresztbe aljzatlécezést helyezünk (60 x 40 cm). Ezután ismét egy szigetelőréteg következik, mégpedig alufóliára ragasztott kőzetgyapot tekercset tűzőgéppel rögzítünk a lécezésre. (Rögzítési távolság: 10-20 cm). Ezután felhelyezzük a szerelőlécezést (50 x 30 cm) az előző lécezéshez képest keresztirányban, 40 centiméterenként (lásd a mellékelt ábrát).

B változat: fémprofilos szerelés


A szigetelés felrakása után a tetőgerendák közé 40 cm-ként kengyelt szerelünk fel. A kengyelre szereljük a fémprofilokat és gyorskötő csavarokkal rögzítjük őket. A második szigetelőréteget a tekercsből 40 cm-es szélességűre vágjuk és a profilok alá rögzítjük. A tető egész felületére egy legalább 0,1 mm vastag polietilén fóliát vagy hőtükör fóliát rögzítünk kétoldalas ragasztószalaggal párahídnak. Az illesztéseket a profilok felett átfedéssel kell megoldani


Gipszkarton a tetőtérben

 

Tetőtéri burkolat fém profilokon

Tetőtéri burkolat faléceken

Anyag

Egység

Egyrétegű

Kétrétegű

Egyrétegű

Kétrétegű

Gipszkarton lap

1,0

2,0

1,0

2,0

UD 30 profil

m

0,5

0,5

-----

-----

CD 60 profil

m

3

3

-----

-----

CD hossztoldó

db

0,5

0,5

-----

-----

Szerelőlécek (min. 50/30)

m

-----

------

3

3

Akusztikus szalag - öntapadós

m

0,5

0,5

0,5

0,5

OPEL csavar (4,2x13 mm)

db

6

6

-----

-----

Gyorsépítő csavar, 3,5 x 25 mm

db

20

10

-----

-----

Gyorsépítő csavar, 3,5 x 45 mm

db

-----

20

-----

-----

Facsavar 25 mm (lécváz az állítható kengyelbe)

db

-----

-----

6

6

Facsavar 35 mm (állítható kengyel szarufára, gipszkarton lécvázra)

db

6

6

26

16

Facsavar 55 mm (gipszkarton lécvázra)

db

-----

-----

-----

20

Állítható kengyel

db

3

3

3

3

Beütődübel

db

1,8

1,8

-----

-----

Hézagoló anyag (Norgips Standard)

kg

0,3

0,45

0,3

0,45

Bandázsszalag

m

1,6

1,6

1,6

1,6

Felületsimító glett

kg

0,1

0,1

0,1

0,1

Ásványgyapot szigetel?anyag

1

1

1

1

Fólia

1

1

1

1

 

 

Előtétfalak

 

A szárazépítészeti falszerkezetek kiválóan alkalmasak mindenféle épületgépészeti és elektromos vezeték befogadására. Elektromos kábelek és csővezetékek 30 mm átmérőig vízszintesen vezethetőek a vázoszlopok erre a célra készített kikönnyítéseiben. A nagyobb keresztmetszetű vezetékeket duplavázas fal üregében vezethetjük el. Ez esetben a két váz távolsága a falban elhelyezendő vezeték keresztmetszetének megfelelően alakítható ki. A hagyományos építési móddal szemben nem kerül sor költség és időpazarló vésésre az áttörések és a vezetékek számára. Sok esetben az utólagos vésés műszaki okok miatt nem engedhető meg. Az installációs falaknál különösen nyilvánvalóak a gipszkarton szerkezetek előnyös szerelési tulajdonságai.

 

Az előtétfalak

Anyag

Egység

Kengyeleken

Szabadon

Gipszkarton lap

1,0

1,0

CD 60 profil

m

2,0

-----

UD 60 profil

m

1,3

-----

Vízszintes UW profil

m

-----

0,8

Függőleges CW profil

m

-----

2,0

Állítható kengyel

db

2,4

-----

Akusztikus szalag

m

1,3

1,3

OPEL csavar (4,2×13 mm)

db

5

-----

3,5 × 25 mm-es gyorsépítő csavar

db

13

13

Beütődübel

db

2,4

1,8

Hézagoló anyag

kg

0,3

0,3

Felületsimító glett

kg 0,1 0,1

Bandázsszalag

m 1,6 1,6

Ásványgyapot szigetelőanyag (amennyiben szükséges)

1,0 1,0

 


 

Hőszigetelés

 

 

Számok és tények

 

Megfelelő hőszigeteléssel nem kell azt kutatnia, hogy hol veszik el az energia. Miért fizetne többet, ha nem Ön élvezheti a kellemes klímát? Hatékony hőszigeteléssel nem csak télen jár jól, ugyanis nyáron az épület falait óvva akadályozza meg a lakótér túlmelegedését.

 

 

Egy átlagos ingatlan éves fűtési költsége akár 300-350 ezer forint is lehet, a falak hőszigetelése 700 -800 ezer forint közötti összeg; ha a nyílászárókat is cserélik, akkor 1 - 1,5 millió forint. A beruházás 5 - 6 év alatt térül meg, a következő évek megtakarítása már a tulajdonos nyeresége - nem beszélve a gáz- és távfűtésárak drasztikus emelkedéséről. A számokon felül figyelembe kell vennünk, hogy egy épület összetett szerkezetű. A beépített anyagoknak különböző a hőszigetelő képessége, így különböző mértékben, de minden épületszerkezeten keletkezik valamennyi hőveszteség.

 

 

Épületi adottságok

 

A hatékony vakolatrendszer kiválasztásánál figyelembe kell venni az épület adottságait, hő- és páratechnikai jellemzőit, illetve az egyedi követelményeket. Expandált polisztirol (EPS) termékeket az alábbi területeken lehet felhasználni: lapos és magas tetők, homlokzatok, lábazatok és pincék hőszigetelésére.

A polisztirol hőszigetelő rendszer szinte bármilyen épülethomlokzatra felépíthető, az energetikai igényeknek megfelelő vastagságban homlokzati ragasztóval ragasztva, szükség esetén dűbeles rögzítés-kiegészítéssel. A ragasztóba ágyazott üvegháló-erősítésű kéregre, vékonyvakolat vagy homlokzatfesték kerülhet.

 

 

Polisztirol lapokból mindenképp a nagyobbat érdemes felrakni. A hőszigetelés árának csak elenyésző részét teszi ki magának a polisztirol lemeznek az ára, a munkadíj, ragasztók egyéb anyagok ára nem változik.

A gyártók tapasztalata szerint ma 8 cm-es az átlagos vastagság, amit polisztirolból használnak, de nem ritka már a 10-12 cm vastag hőszigetelés sem.

 

 

 

Hőérzet

 

Mindezek mellett fontos, hogy az épületen belül is jól érezzük magunkat. A kedvező hőérzet és mikroklíma kialakítása rendkívül fontos és ehhez segít hozzá a polisztirollapos hőszigetelés. A rosszul szigetelt ház, lakás, vagy épület központjában a hőmérséklet jóval több, mint a falak mellett, ilyenkor szoktuk azt érezni, hogy "süt" a hideg a falakból. A polisztirollapos hőszigetelés az épület bármely pontjainak egyenletes melegét teszi lehetővé.

 

 

A hőszigetelés az épületeink megóvását is segíti. Csökkenti a falszerkezet termikus igénybevételét. Nyáron a rosszul szigetelt fal külső oldala domborúvá válik a melegtől, télen homorú lesz a hidegtől és ezekben a mozgásokban az évek során "elfáradnak" a falszerkezet anyagai, ezen mozgások minimalizálását segíti a szigetelés. Segít még a falban elhelyezett gépészeti csövek fagyveszélytől való megóvásában is. Csökkenti a párakondenzációs veszélyt, azzal hogy a harmatpontot kitolja a külső falsíkra, átgondolt szellőztetés mellett, ami az épületek belső penészedésének, gombásodásának megszűnését jelenti.

Nagyon fontos szempont az utólagos hőszigetelés figyelembevételénél, hogy rendkívüli mértékben csökkenti a költségeinket. A polisztirollapos szigetelés alkalmazásával a falazat hőszigetelő képessége 40-70 %-kal nőhet, ami fűtésszámlánkra igencsak kihat.

A fűtési energiatakarékosság mellett ne feledkezzünk meg a fordítottjáról sem. Szakemberek kimutatták, hogy Európában évente 10 %-kal nő a klimatizált helységek száma. Ez azért érdekes, mert tudható, hogy 1 Celsius fok hűtéshez háromszor annyi energia kell, mint ugyanennyi fok felfűtéséhez. Azt mondanunk sem kell, hogy háromszor annyi energia mit jelent pénzben kiszámolva. A hőszigetelés ebben is segít, mert ahogyan télen benn tartja a hőt és nem engedi bejutni a hideget, úgy nyáron a meleget zárja ki, és a hűvösebb levegőt őrzi.

 

 

Homlokzat állapota

 

A hőszigetelésnél fontos a tökéletes homlokzat. Csak akkor tud a hőszigetelés működni, ha jól van megépítve és semmiféle károsodást sem szenved el. Csak a tökéletes és minden sérüléstől mentes homlokzat képes a fűtési hőt a házban és a nyári napsugarakat kívül tartani.

A használt hőszigetelő réteg vastagságától független, bármely kívülről érkező nedvességhatás csökkentheti, majd akár teljesen megszüntetheti a hővédelem hatását. A homlokzati károsodás oka lehet a természetes öregedés, időjárási hatások vagy kiviteli hiba, illetve az olyan építőanyagok alkalmazása, melyek nem férnek össze egymással. A homlokzati károk jelentős részét a nedvesség okozza, amely a hiányos fedőréteg foltjain át bejut a falszerkezetbe. A szivárgó nedvesség rongálja a szerkezetet, a behatoló nedvesség pedig fagykárokhoz vezet, melynek hatására a fal hőgátló képessége romlik. Egy téglafal szigetelőértékét már 5% nedvességfelvétel megfelezi.

A homlokzati szigetelés javítását megelőzően, ajánlatos az épület külső burkolatának hibáit felderíteni. Az esetleges homlokzati károkat a lehető leggyorsabb úton meg kell szüntetni, hogy ne vesszen el a hasznosítható energia.

 

 

Gyapotok

 

A polisztirol mellett az üveggyapot szigetelés szintén sokoldalúan felhasználható: tetőtérbe, padlásra, könnyűszerkezetes válaszfalakba, szerelt homlokzati szerkezetekre, egyéb műszaki, gépészeti berendezések hő – és hangszigetelésére, hagyományos padlók, födémek szigetelésére kiváló. Természetes, ásványi alapanyagokból készül, könnyű, rugalmas, jó hő- és hangszigetelő valamint kiváló páraáteresztő. Egyszerűen kezelhető, szállítható, alakítható és beépíthető, tehát könnyű vele dolgozni is. Egyelőre az ára 60-70%-kal több a hagyományos polisztirolénál. Hőszigetelő képességében nem, de páraáteresztő képességében jóval többet tud ezektől.

 

 

 

Kiegészítők

 

A hőszigetelő rendszereket kiegészítőkkel forgalmazzák, melyek segítik a praktikusabb és az esztétikusabb kivitelezést. Ilyen kiegészítő a lábazati kezdősín, mely a rendszerünk indításánál segít, valamint tartalmazhat akár vízorrot is a csapadék elvezetéséhez. Hasznos kiegészítő az élvédő, amit sok változatban lehet kapni, ez az élek (házsarok, ablakkáva) egybedolgozásánál segít és esztétikailag egyenes vonalat képez. Fontos kiegészítő a polisztirollap rögzítő dűbel, melynek felhelyezése egyes esetekben kötelező. Kaphatóak ezeken kívül különböző tömítések, a legfontosabbak a nyílászárok körüli tömítések, teraszok, kiugrások vízorr-profiljai, felületi- és sarokdilettációk.

Egy rendkívül kedvelt tulajdonsága a polisztirollapos, más néven utólagos hőszigetelésnek, hogy kérésre számtalan módon díszíthető. A legegyszerűbb díszítési mód a színekkel érhető el, mint már említettük a sok száz szín megfelelő terepet ad a fantáziának. Legelterjedtebb, hogy a többszintes épületeket más- más színnel vonjuk be, de egy szinten belül is lehet különböző figuratív és nonfiguratív képeket képezni. A díszítést teszi lehetővé a több polisztirollap egymás fölé helyezése is, ami háromdimenziós hatást kelt. A gyártók is segítik a kreativitásunkat. A régi külső és belső gipszdíszítések mintájára nagy választékban lehet kapni sajtolt polisztirolelemeket, melyeket leginkább a színelválasztásokat, ablakkiemeléseket teszik lehetővé.

 


 

Vízszigetelés

 

 

A felszín alatt

 

Ezen a területen elsősorban terhelhetőségük és a tartósságuk miatt a bitumenes lemezszigetelések használata terjedt el. Ezek beépítési formája lehet vízszintes vagy függőleges irányú, ezért a hozzájuk kapcsolódó vízelvezetési technikák is ezek szerint csoportosíthatók. A függőleges felületről történő vízelvezetést felületszivárgók segítségével, a vízszintes irányú víz összegyűjtését és elvezetését pedig felületszivárgó lemezek és szivárgócsövek (draincsövek) együttes alkalmazásával érhetjük el. A komplett rendszereknek ilyenkor a megfelelő vízelvezetési képesség, a tisztántarthatóság és a terhelhetőség követelményének kielégítése mellett a talajszemcsék bemosódását is meg kell akadályoznia és esetenként, pl. lejtős terepen, a jelentkező torlasz- vagy rétegvíz okozta hidrosztatikai nyomást kell megszüntetnie. Ugyanígy felszín alatt mindig jelentkező követelmény a talaj, a talajvíz, és a gyökerek kémiai és biológiai károsító hatásainak való ellenállás képessége.

 

A rétegek sorrendje

 

 

Terasz

 

Egy családi ház kivitelezése során a burkolási munkák közül sok szempontból a kültéri terasz burkolása a legkritikusabb, mert sokkal intenzívebben érik a különböz? környezeti hatások, mint pl. a hőmérsékletváltozás és a nedvesség.

 

A különböző burkolóanyagoknak, mint minden más anyagnak a hőmérséklet változásával változik a mérete. Ha ez a hőmérsékletváltozás gyorsan játszódik le, akkor ez fokozottabb terhelést jelent a burkolatra nézve. Ezek az esetek általában a téli időszakban történnek, amikor a fagyás-olvadási ciklus naponta többször lejátszódhat, vagy egy nyári napsütötte terasz esetén, amikor egy zápor pár perc alatt akár 20-30°C-kal csökkentheti a burkolat hőmérsékletét (hősokk). Ezért nem minden esetben elegendő csak fagyálló ragasztót alkalmazni kültérben, mert a hőtágulásból származó mozgásokat ezek a ragasztók nem tudják megfelelően kompenzálni, és az aljzattól elválhat a burkolat. Ilyen esetekben célszerű fagyálló és flexibilis ragasztót használni

A flexibilis ragasztó a burkolat mozgását követni tudja, de ha a burkolólapok felmelegedve, pozitív méretváltozás után egymáshoz feszülnek, akkor szintén elválhatnak az aljzattól. Ezért nagyon fontos a burkolat dilatációja, azaz a mozgási hézagok megfelelő kialakítása. A kültéri padlóburkolatokat alaprajzi elrendezésüktől, méretüktől függően 10-15 m2-enként ajánlott dilatálni. Ez többféle módon történhet; vagy az erre a célra gyártott dilatációs profilokkal, vagy helyenként szélesebb fugát hagyva szilikonnal. A lábazati csatlakozást is érdemes szilikonnal tömíteni, a fugázást pedig flexibilis fugázóanyaggal végezni.

A kültéri burkolatok másik nagy „ellensége” a nedvesség, mely általában a ragasztóban lévő üregekbe beszivárogva megfagyás után mechanikai sérüléseket okoz, és ez által válik el a burkolat. A nedvesség a ragasztóréteghez két irányból juthat el: felülről (pl. csapadék), vagy alulról (pl. talajpára). A felülről érkező nedvesség általában a fugákon, vagy a burkolat sérülésein, hibáin keresztül juthat be a burkolólap alá. A fugákba alkalmazhatunk vízzáró fugaanyagot, de ettől gazdaságosabb megoldások is vannak. Például a ragasztórétegben lévő üregek, légrések mennyiségét a minimálisra csökkentjük, és így a nedvességnek nem hagyunk helyet. Ez két módon történhet. Az egyik megoldás, ha a ragasztóval az aljzatot is, és a burkolólap hátoldalát is megkenjük (kétoldalas ragasztás). A másik megoldás a folyékonyágyas ragasztók alkalmazása.

 

Ezek a ragasztók a speciális műgyanta adalékok miatt hígabb kozisztenciájúak, terülésre hajlamosak, ezáltal a burkolólap hátoldalának megkenése nélkül teljes felületű ragasztást eredményeznek. Az alulról érkező nedvesség tipikus esete, amikor a talajban lévő pára átdiffundál a szigeteletlen aljzaton, és a burkolólap hátoldalán kicsapódik. Ezt megakadályozni egy alternatív szigetelés beépítésével tudjuk. Erre a célra egy kétkomponensű flexibilis kenhető szigetelés a legalkalmasabb. A szigetelést a burkolás feltételeinek megfelelő aljzatra kell felhordani az előírások szerint, és a bitumenes szigetelésekkel ellentétben közvetlenül ragasztható rá a burkolat. A szigetelés repedésáthidaló képessége nagy (2 mm), de a csatlakozó szerkezeteknél az élekben várható intenzívebb mozgásokat nem képes áthidalni, ezért javasolt hajlaterősítő szalag beépítése is. A kétkomponensű flexibilis kenhető szigetelés alkalmazása megakadályozza a talajban lévő sók felszivárgását is.

Ezeket az információkat burkolás előtt érdemes átgondolni, burkolómesterrel megvitatni, mert a szakszerű anyagokkal történő kivitelezés a burkolatunk élettartamát nagymértékben növelheti.

 

 

Fürdőszoba

 

A fent bemutatott nedvességhatások elleni védekezés mellett esetenként a használati vízzel szemben is szigetelni kell. Hallott már olyan esetről, hogy az elromlott a mosógépből kiömlő víz eláztatta a fürdőszobát, vagy csőtörés miatt elázott a padló? Az ilyen balesetek miatt előfordulhat, hogy újra kell burkolni a fürdőszobát.

 

Mindezek a problémák, gondok és az utólagos költség elkerülésére van megoldás, mégpedig a kenhető vízszigetelések alkalmazása. Az építmények víz, nedvesség és pára elleni védelme az építőipar egyik legnagyobb gondosságot igénylő területe. Azért fontos a helyes műszaki megoldás e területen, mert ha a szerkezetek védelmére készített vízszigetelést elrontják, vagy az idő múlásával az elöregedve tönkremegy, esetleg eredetileg el sem készült, akkor rövid idő alatt károsodásnak indulnak a vízzel érintkező építményrészek, szerkezetek.

Rossz vagy hibás vízszigetelések enyhébb esetben a burkolat esztétikai hibáit, elszíneződését okozhatják, súlyosabb esetben tönkreteszik a burkolat alatti vagy vele érintkező teljes teherhordó szerkezetet (betonszerkezetet az acélbetétekkel, illetve a vízben oldott sók a beton vagy falazott téglaszerkezeteket). A fürdőszobákban a kádból, a mosdóból vagy a zuhanyfülkéből kifröccsenő víz a legkisebb rést, repedést is megtalálva a leggondosabban lerakott fal- vagy padlóburkolatok résein át is utat talál magának és átáztatja a falazatot vagy a padlószerkezetet. A víz okozta károk szempontjából, persze nem csak a fürdőszobák, hanem a konyhák, erkélyek és teraszok is fokozottan veszélyeztetett épületrésznek, helyiségnek számítanak.

 

A vízszigetelésnél alkalmazható még az egykomponensű folyékony fólia, pl. zuhanyzók, fürdőszobák, konyhák szigeteléseként. Abban különbözik a kétkomponensű vízszigetelő anyagtól, hogy csak beltérben használható kő és kerámiaburkolat alá, fal és padló felületek szigetelésére, ahol nincs kitéve felszálló nedvességnek. Alapozó felhordása után alkalmazható cementkötésű, fa és magnezit aljzatokra, valamint meglévő kerámiára vagy természetes kőre. Felhordása szintén egyzerű, hiszen teddy-hengerrel kell felhordani 2 rétegben, összesen 1 mm vastagságban. A negatív sarkokba az első rétegbe kell beágyazni a hajlaterősítő szalagot, padlóösszefolyókhoz pedig mandzsettát is érdemes használni. Az ilyen típusú szigetelés felhasználható üvegmozaikokhoz, szívó és nem szívó kerámiaburkolatokhoz.

 

 


 

Burkolás, Fugázás 

 

 

Aljzatkiegyenlítés

 

Sorrendben első az alapozás. Az aljazat lealapozása ésszerű és szükséges lépés annak érdekében, hogy a kiegyenlítő anyagok a lehető legjobban tapadhassanak az alattuk lévő réteghez. Megkülönböztetünk szívóképes és nem szívóképes aljzatokat, melyek más-más alapozóanyag használatát igénylik. Az alapozóra kerül a felületkiegyenlítő réteg. Számos esetben a tapadóhidat az aljzatkiegyenlítő réteggel együtt, “friss-a-frissre” eljárással hordják fel.

 

 

Hogyan válasszuk ki a megfelelő aljzatkiegyenlítőt?

 

Amennyiben egyenetlen lett a beton, vagy az aljzat túl alacsonyan van, esetleg lejtést kell képezni, akkor aljzatkiegyenlítésre van szükség.

 

 

 

 

 

 

A megfelelő anyag kiválasztásához tudnunk kell a következőket:

  • Milyen alapfelületre szeretnénk aljzatkiegyenlítőt használni? (beton, fa, meglévő burkolat, esztrich )
  • Kültérben vagy beltérben van szükség a kiegyenlítésre?
  • Milyen vastagságban kell kiegyenlíteni?
  • Vízszintes vagy függőleges felületet kell kiegyenlíteni?
  • Milyen burkolat kerül majd az aljzatkiegyenlítésre?
  • Van-e padlófűtés?
  • Milyen igénybevételnek lesz kitéve az aljzat?

 

Néhány fontos, az aljzatkiegyenlítéshez kapcsolódó alapszabály:

1. Dilatációs távtartó a falak illetve a függőleges szerkezetek csatlakozásánál.

2. Alapozás: minden esetben szükséges!

3. A keverővíz mennyisége csak és kizárólag a csomagoláson feltüntetett legyen.

4. Ha lehet, egy rétegben legyen a szükséges vastagság kiöntve. A több rétegben történő aljzatkiegyenlítés nem lehetetlen, sokan alkalmazzák, de a nem megfelelő előkészítés miatt sokkal magasabb a hibaszázaléka.

5. Ne feledje, az ideális felület eléréséhez használjon tüskés hengert még friss, kiöntött állapotában.

6. Felhasználás előtt kérjük, feltétlenül olvassa végig a termékek műszaki adatlapját.

 

LF 1 mélyalapozó

 

Felhasználásra kész, vizes diszperziós alapozó, nedvszívó aljzatok (pl.: beton, esztrich, mészcement vakolat) kent szigetelések, kiegyenlítés, ragasztás, stb. előtti elôkezelésére, alapozására. Kék kontrollszín.

 

Kiadósság:

1 kg kb. 7-10 m2-re elegendő alapfelülettől függően.

 


 

Favédelem

 

A fa, egy élő anyag. Szerkezete dolgozik és reped, szabad utat engedve ezzel a befele áramló nedvességnek, ami így remek élőhelyet biztosít majd a különböző rovarcsaládoknak és mindenféle penészgombáknak. Le kell zárni tehát a fa pórusait, hogy ezzel megakadályozzuk a víz beszivárgását. Kültérben leghatásosabb védelmet azok az anyagok adják, amelyek nagyon finom szerkezetűek és ezáltal a fa mélyebb rátegeibe is be tudnak hatolni, azonfelül a kifelé történő nedvességáramlást sem gátolják. Kétségtelen hogy az elterjedt vastaglazúrok tetszetősebb felületet adnak a fának mint pl a különböző olajok és vékonylazúrok, ellneben, a felületen nem képeznek "ledobható" réteget felújításuk, karbantartásuk sokkal egyszerűbb mint a vastaglazúroké.

 

 

A legmodernebb fejlesztésű anyagok már nanotechnologiával készülnek, éppen azért hogy a fa belsejében fejtsék ki hatásukat. Pl a Wood Fix nevezetű anyag a fában lévő nedvességet sószerű anyaggá alakítja át, ezzel megakadályozza a fa későbbi vetemedését, valamint lerövídíti a kiszáradási időt.

 


 

Falfestés

 

Ami e témában elmondható az az, hogy "ez is egy szakma"...

Kétségtelen hogy régebbi időkben a mázolás, a falfesték "legyártása" sokkal nagyobb felkészültséget kívánt, mint manapság. A műanyag nyílászárók elterjedésével a mázolások gyakorisága visszaesett, a falfestéket pedig készen vehetjük meg vödörben, nem kell csontenyvet főzve telebüdösíteni a jóérzésű polgárok otthonát, mint a hatvanas években.

 

 

Falfestés otthon

 

Mint említettük a festés is egy szakma. Egy nyers vakolt felületből a magyar lakosság által európai szinten is magas igényünek számító (!) felületkialakítását inkább bízzuk a mesterekre. Egy tisztasági festésnek bárki nekivághat, legfeljebb a munka átvételekor kicsit elnézőbb saját magával...

 

 

Festéktípusok

 

Milyen festékek vannak? Különbséget elsősorban összetételük alapján tehetünk. A legegyszerűbb és egyben a legtermészetesebbek a mész alapú festékek. A mai modern, vödörben kiszerelt mészfestékek tartalmaznak némi diszperziót, ezért pl simán felhordhatóak teddyhengerrel. Mészfestéket mészfestékkel már festett alapra,vagy nyers alapra, pl vakolat, vagy meszes glettel glettelt felületre lehet felhordani.(Ide is sok minden belefér, legelterjedtebb a Corso, a Klima glet, és működik a Széria glett is.)Diszperziós festékre, latexre nem. Innen lepereg. Előnye hogy jó a páraáteresztó képessége és hogy olcsó.

Érdemes átgondolni, hogy egy festék "károsanyag" tartalma miért lehet fontos.

 

(A helyzet az, hogy addig fontos ez, amíg a festékből a nedvesség kipárolgása, illetve a kötés kialakulása végbe nem megy. Miután egy festék megszáradt, ennek már nagyobb jelentősége nincsen. Addíg viszont nem érdemes pl. nyalogatni a falat, no és utána sem:)) Egy jól átszellőztetett szobában a frissen száradt falfesték károsanyag kipárolgása elenyésző mondjuk egy körúti sétához képest.Oldószeres higítású anyagoknál természetesen már más a helyzet!) 

 

A magyarországon leginkább elterjedtek a diszperziós falfestékek. (Héra, Tilatex, Diszperzit, stb) A diszperziós festékek előnye, hogy olcsó, meg hogy olcsó, illetve univerzálisan felhasználható meg az hogy a festők nagy része ezzel az anyaggal tanult meg dolgozni. A mészalapú festékekkel ellentétben ezek már sokkal mélyebb színárnyalatig színezhetőek.

 

 

Színek, színválasztás

 

Apropó, szinek! A szinek választásánál elmondhatjuk, hogy nagy előnyben vagyunk pl az agyműtétet végző orvoshoz képest, mert a festésnél egy tévedés, egy újrafestéssel korrigálható. Most nem vesszük számításba az elégedetlenkedő feleségek és duzzogó férjeik néhány napos mini háborúit az ügyben..

Egy pár dologra érdemes azért figyelni: Mekkora a helyiség, honnan és mennyi fény jön be, és nem utolsósorban, milyen a bútorzat és mit szeretne a feleségünk.... A színkártyán szereplő színek egy kis kockában, papírra nyomtatva lényegesen semmitmondóbbak, mint a falon, nagyban. A nagy felület mindig felerősíti az adott szín hatását. Ez a leggyakoribb hibaforrás. Egy kis beleérző képességgel, és egy kis kiszerelésű próbafesték megvásárlásával, a nagyobb bakikat elkerülhetjük. Kivéve hogy ha nagyon biztosak vagyunk a dolgunkban.

 

A latex kötőanyagú festékek egy fejlettebb technológiával készülnek. Dörzsállóságuk jobb mint a diszperziós festékeké. A skandináv országokban a legelterjedtebbek, csak valamit általánosan nem szoktunk tudni. A latex festékeket műgyanta alapú glettekre tervezték, nem gipszesre. Ilyen esetekben szoktunk találkozni azzal a hibejelenséggel, hogy egy diszperziós festékre felhordott latex, egy sérülés nyomán egy "csikban" lehúzható.

Áruk magasabb mint a diszperziós festékeké, ellenben strapabíróbbak, jobban takaríthatóak. Kisarkítva a latex festékek apróbb részecskékből épülnek fel mint a diszperziósok. Ennek is a következménye hogy a felületük sokkal finomabb, és kicsit máshogy verik vissza a fényt, tehát még a matt latexek is fényesebbek a falon, nem 100%-ig matt hatásúak! Ez egyébként csak akkor szembetűnő ha a két festéktipus egymás mellett látható.

 

Egyre elterjedtebbek, főleg homlokzati festékekben, a szilikon bázisú anyagok. A páraáteresző képességük alapvetően jobb, mint a hagyományos fstékeké. A vízpárát még igen, a vizet nem engedik át.

 

A szilikát alapú festékek jellemzői, hogy utolérhetetlen hosszú élettartama a vízüveg kötési elvén alapul: egy vegyi kötés az alapfelülettel. Ez az erős kötés létre jön a töltőanyagok és pigmentek között, úgymint a festék és a bevonat hordozó között is. A szilikátbevonatok hosszú élettartama érvényes az összes szilikátgenerációra egyaránt. A gondosan kiválasztott alapanyagok a bázisa az egyedülálló minőségnek. A folyékony kálium-szilikát, mint kötőanyag, illetve a megfelelően kiválasztott természetes töltőanyagok, és nem utolsó sorban a szervetlen színezékek optimális kombinációja szavatolják a maximális időjárás-állóságot, és felülmúlhatatlan tartósságot.

 

(A közhiedelemmel ellentétben pl akril diszperziós homlokzatfestéket nem is szabadna kenni hőszigetelésre, mivel pont a külső felületen a legnagyobb a diletációs mozgások valószínűsége, ide latex, illetve szilikon bázisú festék való.)

 

 

Szerszámok

 

A szerszámok kiválasztása elsősorban "civileknek" szól. Csupán annyit érdemes megjegyezni, hogy Általánosan már a teddy henger az elterjedt, kefe csak ritka esetben használatos, talán csak sima meszelésnél maradt meg. A vödrös mészhez nem érdemes drága teddyt használni, mert teljesen tökéletesen nem tisztítható. A hagyományos diszperziós festékeknél a közepes szálhosszúságú , míg a homlokzatok festéséhez hosszabb szálhosszúságú hengereket szoktak használni. A latexekhez (Pl Dulux, Tikkurila Optiva 5, stb) inkább a rövid szőrű hengerek  használatosak.

 

Mennyire hígítsuk meg a falfestéket?  Ne annyira hogy még a másik szobára is elég legyen... A hígíthatóság függ a gyári konzisztencia beállítástól, ezért minden fajtánál más és más. Egy pár decitől a pár literig, minden beleférhet. Addíg amíg még a jól eldolgozható állag megmarad, és csak addig amig a szín nem módosul a hígítás következtében. A túlhigítás foltosodást, rossz takaróképességet eredményezhet!

 


 

Ragasztás, tömítés

 

 

Mikor használjunk szilikont, mikor akrilt?

 

Az akril tömítők olcsóbbak a szilikonoknál, de nem feltétlenül az ár alapján kell választani! Rugalmasság, festhetőség, fagyveszély stb.: ezt mind mérlegelnünk kell...

 

  • Rugalmasság:
    A szilikonok alakváltozási  képessége kb. 25 %, az akriloké ennél kevesebb: 15-20 %. Tágulási hézagba inkább szilikont használjunk!
  • Átfesthetőség:
    Az akrilok átfesthetők, a szilikonok nem.
    Figyelem! Tágulási hézagban lévő tömítőanyagot nem szabad átfesteni, mert a mozgás következtében a festék megreped egy idő után. Ilyen helyekre használjunk szilikont, a kívánt színben.
  • Fagyveszély:
    Az akrilok (felhordás előtt) érzékenyek a fagyra, a szilikonok nem.
  • Beltér, kültér:
    A szilikonokat bel - és kültérben is lehet használni, az akrilokat elsősorban beltérben, bár az Esőálló és a Karosszéria kivitel kültéri körülmények között is megállja a helyét. De az akrilok nem alkalmasak tartósan nedves helyiségekben, mint pld. fürdőszoba.

 

Az olcsóbb akrilok tömörödése, falfestékek alatti sárgulása, összeesése, pár hónap után már bosszankodásra adhat okot.

Ugyanez igaz a szilikonokra. Az olcsóbb kiviteűeknél olyan olajszármazékokkal szaporítják az anyagot, amelyek mondjuk  3-5 év múlva kipárologhatnak a térhálósodott anyagból. Ezért a szilikon is összeesik, ami mondjuk kellemetlen, ha újra kell álványozni mondjuk....

Mindig az olcsóbb a drágább!

 

 

Építési ragasztók

 

Az építési ragasztókkal kapcsolatban annyit érdemes szem előtt tartani, hogy ismernünk kell a ragasztandó felületek tulajndonságait. Nem árt tudni hogy pl egy kaucsuk bázisú oldószeres ragasztó, megmarhat mondjuk egy polisztirol lapot, vagy mondjuk egy vizesbázisú ragasztóval pl nem kísérletezünk +2 c fok körül kültérben. Az átjárhatóság viszonylag széles lehetőségeket kínál, érdemes szakember, ill. az eladó véleményét is kikérni.

 

 

Purhabok

 

A purhabok széles körben elterjedtek az építő iparban.A purhab előnyös tulajdonságainak köszönhetően számos területen alkalmazható hő- és vízszigetelés biztosítására. Amennyiben kültéri felületek szigetelésére használjuk, UV védelemről is gondoskodni kell.A poliuretánhab (purhab) két fő alkotóeleme a poliol és az izocianát. Ezek keveréke a kinyomást követően a nedvesség hatására gyorsan megduzzad, és bizonyos idő múlva kemény, vágható hab keletkezik. A purhab a flakonból a benne lévő hajtógáz nyomásának segítéségével, a szelepen át nyomható ki.
A megkötött purhab nagyon jól szigetel hideg és meleg ellen (a hűtőszekrények falát is ez tölti ki), magas hangszigetelő hatással rendelkezik. Jól tapad és ragad a legtöbb felületen, ellenáll vegyi anyagoknak: olajnak, benzinnek, tengervíznek. Átfesthető, vágható, vakolható.

Az aeroszolos kiszerelésű purhabok egy- és kétkomponensű kivitelben készülnek. Az egykomponensű kivitelen belül megkülönböztetünk adapteres és pisztolyhabot. Az adapteres purhab esetén az anyagot a szelepre felcsavarozandó műanyag csövön át nyomjuk ki. A pisztolyhab használatához erre a célra kialakított kinyomópisztoly használata szükséges. A pisztolyhab ára magasabb, de a kinyomópisztollyal sokkal pontosabb adagolás érhető el, ezért a kisebb anyagveszteség miatt a pisztolyhab használata gazdaságosabb a rendszeres felhasználó részére.

 

 

A hab minősége

 

A hab általában olyan keverékanyag, amelyben gázzal töltött cellák lebegnek. Az olcsó purhabok szerkezete tele van lyukakkal (nyitott cellákkal), szerkezetük akár a szivacs, a gázok így gyorsan áramlanak belülről kifelé, illetve fordított irányba. Ez sem hő- sem pedig nedvességszigetelési szempontból nem szerencsés. A cellákban található gázok összetétele és a zárt cellák száma együttesen határozza meg a poliuretánhab végső hőszigetelési jellemzőit. A zárt cellák minél nagyobb aránya jobb hőszigetelési tulajdonságot, ezáltal jobb purhabminőséget jelent.

 


 

 

Penész és salétrom

 

 

Penész

 

A penész kialakulásának elsődleges oka elsősorban a vízpára lecsapódása. Ez hőhidaknál szokott előfordulni. Ilyenkor a belső terekben keletkező vízpára a nem megfelelő hőszigetelés, illetve szellőztetés következtében, egy hidegebb falszakaszon lecsapódik, ezzel remek táptalajt kínálva a különböző penészgombáknak. Szigeteletlen vékony falak, födémek, rossz szellőzésű konyhák és az újfajta tökéletesebben záródó ablakok(!) nyomán keletkezhet.

A penész nemcsak csúnya a falon, hanem a belső tér levegőjének sem tesz túl jót, sajnos növeli a különböző légúti megbetegedések kockázatát. Általánosan elmondható, hogy amennyiben a penészedés, páralecsapódás oka nem szűnik meg (tehát a hőhíd) addig a legtöbb kezelés csupán ideiglenes megoldást tud biztosítani.

Amennyiben mégsem tudjuk a hőhídat megszüntetni, úgy először a penész el kell távolítanunk a falról. Le kell kaparni, majd valamelyik penészölő adalékszerrel le kell kezelni. A javítást valamilyen porózus, jól szellőző glettel kell végezni(pl. Klíma glet) . A festést végezzük penészgátló falfestékkel. Mint említettem mindez csupán meglassítja a penészgomba ujbóli kialakulását.

 

Salétrom

 

Ahhoz hogy megoldásra jussunk a salétrom sók eltávolításában, ismernünk kell annak a keletkezését. Sók, ásványi anyagok, minden téglában vannak, természetüknél fogva. Viszont ezek alap esetben benne is maradnak. Ha a tégla falazat légnedves állapotnak mondható, akkor a sók nem fognak megjelenni a felületen. A sók "kivirágzásához" nedvességre van szükség. A nedvesség többféle úton kerülht a falazatba. Helytelen, vagy meghibázodott szigetelés, gépészeti, vagy egyéb szakipari kivitelezési, illetve ezen szerkezetek meghibásodásai miatt.

Bárhogy is került a víz a falba, az első dolgunk a hiba okának a felderítése, amelyet lehet érzékszervi úton, de lehetőleg speciális eszközökkel végrehajtani, ezt követően pedig a hiba forrásának a megszüntetése.

Ahhoz hogy megoldásra jussunk a salétrom sók eltávolításában, ismernünk kell annak a keletkezését. Sók, ásványi anyagok, minden téglában vannak, természetüknél fogva. Viszont ezek alap esetben benne is maradnak. Ha a tégla falazat légnedves állapotnak mondható, akkor a sók nem fognak megjelenni a felületen. A sók "kivirágzásához" nedvességre van szükség. A nedvesség többféle úton kerülht a falazatba.

Itt ebben az esetben is elmondható hogy sókivirágzás eltávolító szerek vannak, használhatóak, de az eseteknek csak a kisebbik hányadában nyújthatnak végleges megoldást. A falak utólagos szigetelése nagyobb léptékű művelet, ezt bízzuk inkább szakemberekre.

Szeretné kiszámolni a tervezett munka anyagköltségeit?
Nem biztos abban, hogy megfelelő színekben gondolkodik?
Mi segítünk Önnek! Help icon
  • Kalkulátoraink segítségével pontosabb képet kaphat a lehetséges kiadásokról.
  • Színtervező programunkkal kiválaszthatja a megfelelő színeket lakásához.
  • Galériánk megtekintésével ihletet kaphat lakása megszépítéséhez.
Tegyen egy próbát tervező oldalunkkal! Rendben!